Proverbs 26

1Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség. 2Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.

3Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának. 4Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;

5Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt. 6A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.

7[Mint] a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában. 8Mint a ki követ köt a parittyába, úgy [cselekszik,] a ki a bolondnak tisztességet tesz.

9[Mint] a részeg ember kezébe akad a tövis, [úgy akad] az eszes mondás a bolondoknak szájába. 10Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.

11Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát. 12Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől [jobb] reménységed legyen, hogynem mint a felől!

13Azt mondja a rest: ordító [oroszlán] van az úton! oroszlán van az utczákon! 14[Mint] az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.

15Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni. 16Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.

17Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.

18Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz, 19Olyan [az], a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!

20Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás. 21Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, [olyan] a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.

22A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét. 23[Mint] a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, [olyanok] a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.

24Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot. 25Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében. 26Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.

27A ki vermet ás [másnak], abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza. A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott [embert], és a hízelkedő száj romlást szerez.

28